Ugorhatna az egymilliós magyar átlagkereset az ukrán vendégmunkásokkal, de nem is ez fájna a leginkább

Fenekestül felfordítaná a hazai munkerőpiacot több százezer ukrán munkavállaló belépése. Hogy Ukrajna csatlakozása miként roppantaná össze az Európai Unió – azon belül is Magyarország – gazdaságát, több cikkben is foglalkoztunk. A jelenleg is háborúban álló ország alig néhány éve kérte felvételét az európai közösségbe, Brüsszel pedig igencsak meglepő módon gyorsított elbírálásban sürgeti a belépést, nem foglalkozva a következményekkel. 

Ennek egyik oka persze az is lehet, hogy az elöregedő kontinens munkaerejét valamivel pótolni kellene, például kézenfekvő, hogy a nyugati államokban, ahol már most is jelentős részt vendégmunkásokra szorulnak, ott kapóra jöhet néhány millió ukrán dolgozó, akik ráadásul olcsók is. Az Eurostat becslése szerint a jelenleg körülbelül 450 milliós európai népesség olyan ütemben öregszik, hogy 2050-re 405 millió főre csökkenhet az Európai Unió lakossága.

A nyugat-európai országok már felszívták a kelet-európai vendégmunkások zömét, amit jól mutat, hogy Romániából több millióan vállalnak munkát az EU valamely tehetősebb tagállamában. Így tehát Nyugat-Európának nagyon is kapóra jönne az ukrán munkaerő, ám a keleti tagállamoknak, így például Magyarországnak nagyon nehéz helyzetet teremtene, ha hirtelen megjelenne több százezer ukrajnai vendégmunkás. 

Ahogyan arra Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője rámutatott legutóbbi Facebook-posztjában: akár húszmillió ukrán munkavállaló előtt is megnyílhatnak a határok az uniós csatlakozással. Ennyien valószínűleg nem telepednének át, de jelentős részük biztosan útnak indulna, hiszen már Magyarország és Ukrajna között is akkora bérszakadék tátong, hogy megérheti nekik átköltözni. 

Csökkenő bérek jöhetnek

Mint Sebestyén fogalmazott: az ukrán nettó átlagbérek a magyar mutató harmadát-negyedét teszik ki. Ami egyébként minden híreszteléssel szemben magasabb, mint a szlovák, a román vagy a bolgár. Mindez azt jelentené, hogy Ukrajna EU-s csatlakozása után a 20 millió fős ukrán munkavállalói réteg komoly bérversenyt támasztana a mostani uniós állampolgároknak. Az elméleti egyensúly valószínűleg úgy alakulna ki, hogy a régebbi uniós államokban csökkennének a fizetések.

A háború miatt 6,3 millió ukrán hagyta el hazáját, sokuk Németországba vándoroltak Lengyelországon keresztül, de meglepő módon több mint egymillióan Oroszországba menekültek. Magyarországra körülbelül az egy százalékuk, azaz mintegy 60 ezer ukrán települt át. A Mandiner kérdésére az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője kifejtette, milyen hatásokkal is járna, ha ennél is többen érkeznének az uniós csatlakozással. 

„Ha Ukrajna csatlakozna az EU-hoz, akkor nyilvánvaló, hogy az unióba költöznének elsősorban keleti szomszédunkból. A nagy kérdés, hogy a 20 millió munkavállalóból mennyi tenne így, de a román példát alapul véve – ahol az életszínvonal jóval magasabb, mint Ukrajnában –, akár egy 10 milliós tömeget is el tudok képzelni, akik útnak indulnának.” 

– tette hozzá. 

Búcsú az egymilliós átlagbértől?

Nagy kérdés, hogy ennek milyen gazdasági hatása lenne. Az egyik feltételezhető hozadéka lenne, hogy a kormány által várt egymillió forintos átlagbér is veszélybe kerülhetne. Sebestyén Géza a Mandiner kérdésére négy fontos hatást emelt ki:

1. Először az akár százezres többlet a munkavállalók terén nyilván lefelé nyomná a béreket, és nehezebbé tenné az egymillió forintos átlagbér elérését. 
2. Másodszor nem csak az lenne a gond, hogy az átlagbér nem növekedne annyit, hanem az is, hogy egyes magyar munkavállalók akár el is veszíthetnék állásukat, ha a foglalkoztatójuk költségcsökkentés céljával olcsóbb ukrán munkaerőre cseréli őket. 
3. Harmadrészt nagyon egyenlőtlen lenne a hatás földrajzi tekintetben, mert az új munkavállalók valószínűleg inkább a keleti megyékben jelentenének konkurenciát. 
4. Negyedrészt ugyancsak egyenlőtlen lenne a hatás iparágak mentén, hiszen a nyelvtudás hiánya miatt a nem magyar anyanyelvű ukránok jellemzően az alacsonyabb képesítést igénylő munkakörökben próbálnának elhelyezkedni, így itt lenne nagyobb a bérnyomás is. 

Arról nem is beszélve, hogy eleve a keleti országrészben a legnagyobb a munkanélküliség. Azaz épp ott okozna jelentős bérfeszültséget az olcsóbb ukrán munkaerő, ahol már eleve nehezebb elhelyezkednie az embereknek. 

Nyitókép: Ukrán munkás dolgozik egy kijevi dróntámadás helyszínén, fotó: Sergei SUPINSKY / AFP